„Minthogy erősen szíveteken fekszik, hogy a magyarok tetteit ismerjétek, s azt én igazán tudom, gondoskodtam, hogy azon nemzet történeteit mellyek különbkülönbféle irományokban Olasz-, Franczia- és Németországban szerteszét vannak szórva, egy kötetbe szerkeszszem, nem követve Orosiust, ki Ottó császár kedvét keresve, kinek a magyarok különböző csatáikban sok zavart okoztak, könyveiben sokat hamisan koholva az állította, hogy a magyarok lator ördögöktől származtak.”

 

A magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról.

„A Mánuel császár halála óta tartó békés állapot, melyet csak néha zavart egy-egy kisebb háború a tengerparton és a horvát−német határszélen, módot és alkalmat nyujtott a magyar királyok hatalmának a Kárpátok északi lejtőjén való megalapitására.”
Részlet Szilágyi Sándor A magyar nemzet története III. kötetéből. 

„Először, midőn a király kilép ágyasházából, egy püspök a következő imát mondja..."

Salamon király 1058. évi koronázásáról nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a szertartás az ún. Egbert-ordó szerint zajlott. A szertartáson – a krónika 91. fejezetének tanúsága szerint – elhangzott az „Esto dominus fratrum tuorum” (Légy ma fivéreidnek) imarészlet is, amelyet az Egbert-szertartás szövege is tartalmaz. Az ordó ismeretét a 11. századi Magyarországon bizonyítja a 1080 körül írt nagyobbik Szent István-legenda is, melyben szerepel az ordó használata.
​

  1. II. Béla élete – 3. rész
  2. A magyar szent koronáról
  3. "I. Sz. István Király Palastyáról."

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Szakmai beszámolók

Beszámoló 2015
Beszámoló 2016