IV. Béla, az egyik legnagyobb magyar uralkodó, a 2019-es Koronázási Szertartásjáték főszereplője. Életének és uralkodásának meghatározó állomásai. (II. rész)  

• 1256. december 16-án IV. Béla megerősítette az esztergomi érsekség kiváltságait, majd 1257-ben István hercegre bízta Erdély kormányzását.
• 1258-ban IV. Béla hadjáratot indított Stájerország ellen, melynek hercegévé fiát, Istvánt nevezte ki. Ennek következtében a következő évben a stájer előkelők meghódoltak II. Ottokár cseh királynak és támogatásával ismét felkeltek a magyar uralom ellen, melynek eredményeképpen 1260. július 12-én a IV. Béla vezette magyar sereg vereséget szenvedett II. Ottokártól a morvamezei (kroissenbrunni) csatában.
• 1260. augusztus 20-a után István herceg újra átvette Erdély kormányzatát; öccse, Béla herceg pedig Szlavónia élére került.
• 1261. március 31-án, IV. Béla megkötötte II. Ottokárral a bécsi békét, melynek értelmében lemondott a cseh király javára Stájerországról. 1261. október 25-én II. Ottokár cseh király feleségül vette IV. Béla unokáját, Kunigundát. Ugyanebben az évben István herceg kiváltságot adott a (sátoralja) újhelyi hospeseknek és megerősítette a dési hospesek kiváltságait.
• 1262-ben meghalt Rosztiszlav herceg, IV. Béla veje, így tartományait fiai, Mihály és Béla örökölték. Ugyanebben az évben a bárók által feltüzelt, s nagyobb hatalomra vágyó István herceg békére kényszerítette apját Pozsonyban. Ennek köszönhetően István herceget ifjabb királlyá koronázták.
• 1263. április 5-én IV. Béla városi kiváltságot adott a (német) lipcsei hospeseknek, majd december 17-én eladományozta a locsmándi ispánságot.
• 1264. augusztus 1-jén IV. Béla támadást indított István ifjabb király országrésze ellen, s néhány vár kivételével elfoglalta azt. IV. Béla egyik seregvezére ostrom alatt tartotta a barcasági Feketehalom várába húzódó Istvánt, akit végül egy híve szabadított meg szorongatott helyzetéből, mégpedig egy nagy felmentő sereggel.
• 1264. október közepén IV. Béla premontrei prépostságot alapított a Pest megyei Csúton.
• 1265. március elején a Buda felé vonuló István ifjabb király, miután több csatában győzött IV. Béla seregvezérei felett, végül döntő győzelmet aratott az isaszegi ütközetben.
• 1266. március 23-án IV. Béla és István ifjabb király békét kötött a Nyúlszigeten, a mostani Margitszigeten.
• 1267. szeptember elején, a királyi szerviensek esztergomi országos gyűlését követően, IV. Béla és fiai kiadták törvényüket a szerviensek jogairól. Szerviensek azok a személyek, akik a király vagy földesúr közvetlen segítői és személyes szolgái voltak. Ez az elkötelezettség egyúttal rangot és biztonságot is jelentett. Voltak királyi, és magán szerviensek, akik urai a dominusok voltak.
• 1269 nyarán meghalt IV. Béla ifjabb fia, Béla szlavón herceg.
• 1269. szeptember közepén István ifjabb király szövetségre lépett I. (Anjou) Károly szicíliai királlyal.
• 1270-ben január 18-án meghalt Margit, IV. Béla 1943-ban szentté avatott leánya. Ugyanebben az évben IV. Béla írásba foglalta a selmecbányai bányászok kiváltságait.
• 1270. május 3-án meghalt IV. Béla magyar király, a „második honalapító”, akit az esztergomi ferencesek templomában temettek el.