IV. Béla, az egyik legnagyobb magyar uralkodó, a 2019-es Koronázási Szertartásjáték főszereplője. Életének és uralkodásának meghatározó állomásai. (I. rész)  

• IV. Béla II. András fiaként 1206-ban látta meg a napvilágot, s 1214-ben a bárok nyomására máris ifjabb királlyá koronázták.
• 1235. október 14-én vette át a királyságot IV. Béla, II. András idősebb fia. Trónra lépése után IV. Béla hozzálátott politikai programja megvalósításához, ami apjáétól gyökeresen eltérőnek bizonyult, hiszen elsődleges célja az elherdált földek visszavétele volt.
• 1239. március 27-én Kötöny kun fejedelem – népével együtt – IV. Béla engedélyével beköltözött a Magyar Királyságba.
• 1241. április 11-én a mongol fősereg a Sajó melletti Muhi falu közelében megsemmisítette a IV. Béla vezette magyar hadakat. 1241. április végén a muhi csatából kimentett, s Ausztriában menedéket kereső IV. Bélától II. Frigyes osztrák és stájer herceg három magyar ispánság átadását kényszeríttette ki.
• 1242 februárjában a mongolok átkeltek a befagyott Dunán. 1242 márciusában, miután sikertelenül próbálták kézre keríteni az Adria partjára menekült IV. Bélát, a mongolok kivonultak az országból. IV. Béla az ország újjáépítésért tett erőfeszítéseinek elismeréséül a „második honalapító” elnevezést kapta az utókortól.
• 1243. június 7-én IV. Béla írásba foglalta a szepesi nemesek kiváltságait.
• 1243. júliusában a mongolok elől Magyarországra menekült a csernyigovi fejedelem fia, Rosztiszlav. IV. Béla feleségül adta hozzá egyik leányát, Annát.  
• 1244-ben IV. Béla megállapította, illetve megújította a körmendi, a korponai és a pesti hospesek kiváltságait (a hospes eredetileg a XI-XII. században a társadalom felső, vagyonos rétegéhez tartozó előkelő, aki hazáját elhagyva, letelepülő vendégként érkezett Magyarországra, hogy a király udvarában katonai és egyéb szolgálataival szerezzen birtokot. A XIII. században vendégnek nevezték már azokat a parasztokat is, akik korábbi urukat kedvezmények érdekében elhagyva, más birtokos földjeire települtek)..
• 1245-ben IV. Béla megkoronáztatta elsőszülött fiát, István herceget.
• 1246-ban IV. Béla visszatelepítette az országba a kunokat.
• 1246. június 15-én a Lajta folyó melletti csatában vereséget szenvedett II. Frigyes osztrák és stájer hercegtől, aki azonban maga is elesett. Ezzel kihalt a Babenberg-dinasztia.
• 1247 tavaszán megkezdődött a budai vár építése.
• 1248. szeptember 2-án IV. Béla városi kiváltságot adott a nyitrai hospeseknek, majd 1249-ben betelepítette az esztergomi, illetve a székesfehérvári várba a helyi hospes-közösségeket.
• 1251. december 5-én kiváltságlevélben szabályozta a magyarországi zsidók helyzetét.
• 1252 júniusában hadjáratot vezetett Ausztriába, hogy a hercegség élére segítse szövetségesének, a halicsi fejedelemnek fiát, Romant. 1253 nyarán IV. Béla király, István herceg valamint orosz és lengyel szövetségeseik Morvaországban hadakoztak Premysl Ottokár ellen.
• 1254. május 1-jén IV. Béla magyar, és II. Ottokár cseh király a pápa közbenjárására békét kötöttek egymással Pozsonyban.
• 1254. júliusában IV. Béla vejére, Rosztiszlavra bízta az észak-boszniai Macsó kormányzását. A herceg még ez évben meghódította Boszniát.
• 1254. augusztusában IV. Béla megerősítette a zólyomi királyi uradalomban fekvő Dobronya és Bábaszék hospeseinek kiváltságait.
• 1255. július 25-én IV. Béla a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adta a budai vásárvámot, részletesen felsorolva az egyes vámtételeket. Ugyanebben ez évben került sor az esztergomi vámszabályzat kiadására is.
• 1255. október 14-én IV. Béla városi kiváltságot adott a zólyomi királyi uradalomban fekvő Besztercebánya hospeseinek, ugyanebben az évben Rosztiszlav herceg tartományához csatolta Északnyugat-Bulgáriát és felvette a „Bulgária királya” címet.