A hetedik „felvonásához” érkezett az Árpád-ház nagy királyainak emléket állító sorozat: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla, III. Béla és II. András után 2019-ben a „második honalapító”, IV. Béla király koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező – derült ki a július 11-én Budapesten, a Margitszigeten tartott sajtótájékoztatón.
Az idei Koronázási Szertartásjátékot felvezető sajtótájékoztatón a Szent Mihály kápolna kertjében Szikora János rendező mellett részt vett a IV. Bélát alakító Lábodi Ádám, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna, Kovács Yvette Aida jelmeztervező, Szirtes Edina Mókus zeneszerző, valamint Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke is. Már a tájékoztató helyszíne szimbolikus, hiszen a Margitszigeten található domonkos rendi apácakolostorban élt Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadó királylánya.

A szörnyű pusztulást hozó tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Béla az egyik legjelentősebb az Árpád-ház uralkodói között. Hétévesen végignézi, ahogyan az összeesküvők megölik anyját, Gertrudis királynét, a megtorlatlanul hagyott bűn miatt megromlik a viszonya gyengekezűnek tartott apjával. Uralkodása elején a vágyott, III. Béla idején létező dicsőséges aranykor visszaállítására tett intézkedései szembefordítják az előkelőkkel. A muhi csata után menekülni kényszerül, születendő lányát, Margitot Istennek ajánlja, ha a kegyetlen mongol sereg elhagyja az országot és véget érnek az addig nem látott borzalmak. Hazatérte után várakat épít, megerősíti a nehéz lovasságot, betelepíti a kihalt országrészeket – méltán tartjuk őt számon a „második honalapító” királyként.

Az idei szertartásjátékban a rítus hangsúlyos lesz, de nem uralja az előadást, átengedi a terepet a minden szempontból kiemelkedő élettörténetnek – mondta a rendező a darabról, amely idén a „végén kezdődik”, a koronázással indul, hogy aztán szertartás további jelenetei is beleszövődjenek a történetbe: hol a koronázási rítus ad alkalmat egy meghatározó esemény bemutatására, hol a történetből térünk vissza a szertartás éppen aktuális jelenetére.

A darab többször is „visszaugrik” az előző évi előadás képeire, megerősítve a tényt, hogy a nézők egy hét éve tartó sorozat egyik epizódját látják. Fontos párhuzam a tavalyi előadással Margit jelenléte: egyszerűbb élete okán dramaturgiailag kevésbé hangsúlyos a szerepe, mint Erzsébeté, de személyében a második meghatározó szent lányt tisztelhetjük és ez jelentőssé teszi – emelte ki Szikora János. Hozzá is kapcsolódik egyébként az előadás alcíme. Az élet magja kifejezés egyrészt természetesen a „második honalapító” uralkodását örökíti meg, másrészt azt a tényt, hogy nincs még egy család, amely ennyi szentet adott volna az egyháznak: az önfegyelmezés és a keresztényi szeretet mintaképének tekintett Szent Margit mellett Szent Kingát, aki Lengyelország és Litvánia védőszentje, valamint Boldog Jolánt, boldog emlékezetű Konstanciát, akiknek Lengyelországban és Oroszországban van nagy kultusza.

- A lelkekben minden előadással újra fel szeretném építeni a koronázótemplomot, hogy amikor a nézők ott ülnek a Koronázási Szertartásjáték nézőterén, a Nemzeti Emlékhelyen, ne azt érezzék, hogy egy szabadtéri színházban vannak, hanem azon a szent helyen, ahol királyainkat koronázták meg – mondta Szikora János Jászai Mari-díjas érdemes művész, rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója.

A színpad képe kisebb változtatásokkal a tavalyihoz hasonlít majd, és idén is sokszereplős darabot láthat a közönség, a színészek mellett táncosokat és a Rákóczi Szövetséggel való együttműködésnek köszönhetően az előadásban részt vesz 80 határon túli diák is. A címszereplőt Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, narrátort Mihályi Győző, Szent Margitot Varga Lili, Batu khánt pedig Sághy Tamás alakítja augusztus 17-én, 18-án és 19-én Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen.