Több mint 60 határon túli magyar fiatal működik közre az idei Koronázási Szertartásjátékban augusztus 18-án és 19-én a Nemzeti Emlékhelyen felállított színpadon. A fiatalokat a Városháza Dísztermében köszöntötte Székesfehérvár polgármestere, színházának igazgatója és a Rákóczi Szövetség elnöke.


Székesfehérvár Önkormányzata, a Vörösmarty Színház és a Rákóczi Szövetség együttműködésének köszönhetően több mint 60 vajdasági, partiumi és felvidéki fiatal játszik a II. András életét és uralkodását életre keltő Koronázási szertartásjátékban augusztus 18-án és 19-én. A diákok többek között Zentáról, Temesvárról, Tordáról, Nagyváradról, Péterfalváról és az Ipolyságból érkeztek, hogy részt vegyenek az augusztus 12-22-e között első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal megrendezett Kárpát-medencei Színjátszó Táborban.

A tábor megnyitóját augusztus 13-án a Városháza Dísztermében tartották, ahol elsőként Székesfehérvár polgármestere köszöntötte a fiatalokat. Dr. Cser-Palkovics András azt mondta, a diákokat egy olyan városban látják vendégül, melynek történelme szorosan összefonódik az egész ország történelmével. Beszélt a Városháza, az egykori koronázóbazilika, a királykoronázások, az uralkodók jelentőségéről és a város veszteségeiről, hányattatott sorsáról. Mint mondta, fontos, hogy ha a fiatalok színpadra lépnek, átérezzék a múltat, ami a határon túliak számára különös üzenettel bír.
 

A Rákóczi Szövetség részéről Csáky Csongor elnök üdvözölte a színjátszókat, mint mondta, Dr. Szikora János színházigazgató személyes megkeresése nyomán szervezték meg a tábort, és kapcsolódnak a hétvégi szertartásjátékhoz. Bízik abban, hogy a következő napokban a diákok olyan élményekben részesülnek, melyek a későbbi életükben is meghatározóak lehetnek. Úgy fogalmazott, a Kárpát-medencében bennünket, magyarokat az tart meg, hogy ismerjük egymást.

A Koronázási Szertartásjáték rendezője, Dr. Szikora János, aki több mint 30 éve műveli hivatását, arról beszélt: az évek során ráébredt arra, hogy nem az a fontos, mi zajlik a színpadon, hanem az, hogy mi történik az emberekben, milyen gondolatok, érzések születnek meg bennük. A szertartásjáték szereplői virtuális értelemben egy katedrálist építenek érzelmekből és gondolatokból. Fontos, hogy a határon túli fiatalok beépítsék lelkük láthatatlan tégláit ebbe a katedrálisba.

Képgaléria
 
Forrás: ÖKK