​Augusztus elsejétől javában zajlanak a Koronázási szertartásjáték próbái, hétvégén bemutató. Dr. Matuz Jánossal, a Vörösmarty Színház művészeti intendánsával, a liturgikus játék társszerzőjével arról beszélgettünk, milyen kutatómunka előzi meg a produkciót.

Állandó alkotótársa Dr. Szikora János rendezőnek. Hogyan kezdenek hozzá minden évben a közös munkához, miként osztják meg a feladatokat?

Amikor vége van az egyik évi szertartásjátéknak, gyakorlatilag eldördül a startpisztoly a következő előkészítéséhez. Egy ilyen történelmi témájú játéknál az anyaggyűjtés az elsődleges szempont: meg kell ismerkedni az adott korral, királlyal és színházi szempontból kell átfésülni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nagyjából hat-hét hónapos felkészülést jelent, szakirodalmakat kell olvasni. Ezután az általam összegyűjtött anyagot átnyújtom a rendezőnek. Ő kimunkálja a saját elképzelését, egy jelenetsorrendet, hogy hogyan szeretné a színpadon a történetet elmesélni. Utána egyeztetünk, pontosítunk, és elkezdjük közösen megírni a forgatókönyvet.

A Koronázási szertartásjáték próbáit komoly kutatómunka előzi meg. Mily módon gyűjtik össze a szükséges forrásokat, ismeretanyagokat?

Mindent igyekszem megszerezni vagy elolvasni, amit az adott tárgykörben írtak. Ezek főleg magyar, illetve német nyelven olvasható anyagok. Elsődleges forrás a Képes Krónika, ami feltárja az egész kort. Nagyon sok esetben visszanyúlunk a krónika tényleges szövegeihez, és igyekszünk minden létező forrásanyagot beépíteni.

Évről évre egyre többen váltanak jegyet a produkcióra. Hogyan hathat egy ilyen liturgikus témájú előadás a közönségre?

Az első évben, 2013-ban, a nóvum az volt, hogy 900 év után a szertartások helyszínén, eredeti latinból fordított magyar koronázó szövegek újra elhangzottak. Ma már egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a koronázás adta liturgia keretein belül az adott király konkrét személyét rajzoljuk meg. Az esemény egyre cselekménydúsabb, ma már a koronázási szertartásjáték egy olyan komplex művészeti alkotás, ahol a fény, a zene, a hang és a kép egyszerre van jelen.

Augusztus elsejével megkezdődtek a próbák a helyszínen, hamarosan itt a produkció bemutatója is. Milyen hangulatban telik a felkészülés?

Aki már volt kint próbákon, az tudja, micsoda hihetetlen lelki többletet jelent, ha az ember ezen a helyen ül és nézi a próbákat. Ez egy szent hely, amelynek különleges kisugárzása van. Ha az ember nem csinálna mást, mint két hétig ott ülne esténként és magába mélyedne, az önmagában is egy lelki feltöltődést jelentene. A két hét hamar elrepül – 13-án már közönség tölti meg a nézőteret.
 
A látogatóknak milyen újdonságot tartogat a Fény utca?

Minden évben az adott királyhoz kötődő cselekményeket vetítik ezen a nagy vizuális képregényen. A Képes Krónika rajzolt figuráit használjuk évről évre. Egyre kevesebb a konkrét királyhoz kötődő illusztrátori ábrázolás, egyre több sematikus figurával találkozunk az iniciálék lapjain. Ez részben rossz, mert kevés a konkrét képanyag, amit használhatunk. Részben jó, mert most már kezünkbe került egy olyan széles figuratár, amivel kapcsolatban a lehető legfilmesebb megoldásokat tudjuk alkalmazni. Ezek idén elég sok lehetőséget nyújtanak Magyarósi Éva grafikus-animációs művésznek ahhoz, hogy szabadon megfogalmazhassuk a házfalakon az adott király életét.