Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, István, majd László királyok életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe. 2015. augusztus 15. és 17. között a 920 éve Székesfehérváron megkoronázott Könyves Kálmán uralkodását idézzük meg.

Miért érdekes?

Az elmúlt két produkció után Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója, a Koronázási szertartásjáték rendezője kapott néhány gondolkodóba ejtő visszajelzést, ezért a sajtótájékoztatón kifejtette, miért fontos bemutatni a koronázásokat. „A szertartásjáték egyik főszereplője maga a korona. A korona, amely egy világviszonylatban egyedülálló, kultikus tárgy. Európa egyik legrégibb épen maradt koronája a miénk. Szimbólumrendszerében, asztromitikus összefüggéseiben olyan fantasztikus bonyolultságot jelent, amelynek a megfejtése, mint egy különleges kód, valószínűleg még várat magára. Olyan országban élünk, melynek történelemkönyvéből lapokat téptek ki, vagy hamisítottak meg. Van egy morális felelőssége az embernek.”

Szakrális és profán

Könyves Kálmán, noha elődei, Szent István és Szent László alakja érdemtelenül árnyékba borítják, beletartozik a nagy uralkodók névsorába.

A Koronázási szertartásjátékkal megpróbáljuk királyainkat kicsit közelebb hozni az emberekhez – folytatta a rendező. – A koronázásnak mindig két arca volt, egy szakrális és egy profán. A királyt fölszentelték, fejére tették a koronát, de tartozott hozzá egy óriási örömünnep is. Úgy gondoltuk, hogy amikor Koronázási Ünnepi Játékokat hozunk létre Székesfehérváron, ebben az ősi, magyar koronázóvárosban, akkor valamiképpen ennek az ünnepnek a kétarcúságát is meg kell mutatnunk. Napközben a középkori élet rekonstruálásával tesszük ezt, este a szertartásjátékkal és a Fény utcával, amik mindig az aktuális királyhoz kapcsolódnak.
 
Szereposztás

A sajtótájékoztatón nagy tapssal fogadták a szereplőket. Könyves Kálmán figuráját Egyed Attila, a Vörösmarty Színház művésze alakítja. Álmos herceg, a király nagy ellenlábasa, Lábodi Ádám lesz. Nagy szerelmét, az első feleségét, aki korán meghalt, Tasnády-Sáhi Noémi, a nagyváradi Szigligeti Színház művésznője játssza majd. A kikapós második feleség megszemélyesítője Kerkay Rita, fehérvári színésznő lesz. A szertartásjáték a megkoronázandó királyról szól, de színészi értelemben a főszereplő a mindenkori koronázó érsek, hiszen ő az, aki celebrálja a liturgiát. Tavaly Blaskó Péter, idén Mihályi Győző kapta ezt a feladatot. A „szerepcserével” a szertartások mesterét, a közönséget segítő, eligazító mesélőt krónikásként Blaskó Péter alakítja. Az alkotóstáb nem változik: a dramaturg Matuz János, a jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a látványtervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Horváth Károly, a koreográfus Horváth Csaba.

A krónikás

Blaskó Péter idén is örömmel fogadta a felkérést: „Tavaly a koronázó érseket játszottam, de az előadás első részében a gyerekeknek meséltem László legendáiból részleteket, amik megelevenedtek, tehát nem idegen számomra a szerep. Úgy gondolom, hogy a Koronázási Ünnepi Játékok Székesfehérváron egy gyönyörűséges találmány. Sok éve játszom szabadtéri játékokon, de ennyire a városhoz kötődő, ennyire ide tartozó, Székesfehérvárra kitalált és megvalósított játékban még nem volt részem. Ehhez kell az a szakrális tér, az az atmoszféra, amibe már a szent királyok sírja közelében megelevenedő szertartásjáték próbáin is belekerülünk. Magánemberként és színészként egyaránt különös élmény, hogy ennek részese lehetek.”

Új szerepben

Mihályi Győző állandó szereplőként harmadszor vesz részt a produkcióban. „Két alkalommal a szertartásmestert játszottam. Én úgy fejtettem meg a szerepét, hogy ő egy hírvivő, egy magyarázó, aki a mai kor emberét egy kicsit közelebb hozza a szertartásjátékhoz. Narrálja, előkészíti és kommentálja a színpadon történteket, beavatja a nézőket az éppen folyó cselekménybe. Idén, a nagy elődök, Tordy Géza és Blaskó Péter után, a koronázó érsek szerepére készülök. Komoly elemzői, színészi, rendezői munka van benne, nagyon sok energiát fektetnek bele a résztvevők. Az érdeklődés is nagyon nagy a szertartásjáték iránt, előfordult, hogy a tervezetten túl még egy előadást kellett hirdetnünk, mert minden jegy elkelt. Nagy sikerrel játszottuk.”
 
Mindenkinek látnia kell!

Brájer Éva alpolgármester mindenkit nagy szeretettel invitál a grandiózus rendezvényre határon innen és határon túlról: „Megpróbáljuk virtuálisan, a művészet eszközével felépíteni a ma nem látható Nagyboldogasszony-bazilikát. Úgy gondoljuk, hogy ezt a szertartásjátékot egyszer minden magyarnak látnia kell. A történelmi múltunk a belváros falain fény által rajzolt formában is megelevenedik. Nálunk láthatják Európa egyik legizgalmasabb történelmi felvonulását augusztus 20-a délutánján, amikor királyok és királynék négy és fél méteres báb alakjai vonulnak fel határon túli magyar néptáncosok és hagyományőrző civil szervezetek kíséretében.”

Múlt, jelen, jövő

Erős történelmi hagyományok. Ez a múlt. Innovatív és dinamikus fejlődés. Ez a jelen, és ez a jövő. Ahhoz, hogy megteremtsük a 21. század innovatív, fejlődő Székesfehérvárát, előbb meg kell ismernünk a múltat – hangsúlyozta Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár. – Jól látható az eddigi három Koronázási szertartásjáték között feszülő ív, ez a román stílusban kezdődő és a gótikába hajló templomboltozat, ami összeköti a három király, Szent István, Szent László és Könyves Kálmán művét, és segít abban, hogy felépüljön a koronázótemplom a lelkünkben.

Lágy, olasz melódiák

Nem csak a Koronázási Ünnepi Játékok miatt érdemes ellátogatni Székesfehérvárra. Az államalapításunk ünnepe köré szervezett tíznapos rendezvénysorozaton mindenki talál kedvére való programot. Az augusztus 18-i Musica Sacra – Puccini: Messa di Gloria igazi kuriózum a komolyzene kedvelőinek. Ifjabb Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója ismertette a program összeállításának szempontjait: „A bazilika falait szeretnénk felépíteni a művészetek által. A zenével arra törekszünk, hogy mi is hozzájáruljunk a sorozat emelkedett hangulatához. Nagy kihívás ekkora színpadon ennyi ember előtt komolyzenét, szakrális zenét játszani. Puccini leginkább operáiról ismert, de fiatal korában alapvetően egyházi zenét komponált. A 19. századi olasz egyházi zenét már általánosságban az opera hangvétele és dallamvilága hatja át. Bízunk benne, hogy a lágy, olasz melódiák mindenkinek kellemes perceket okoznak majd. A bevezető, a Preludio Sinfonico zenekari szám, ezt a Requiem hatperces misetétele követi. Az est fő műsorszáma a Messa di Gloria.”

Carlo Ponti Jr.

A közreműködők névsora itt is izgalmas. Az est világhírű, olasz karmestere ifjabb Carlo Ponti lesz. A két énekes szólista szintén a világ operaszínpadait járja: Kálmándy Mihály bariton és László Boldizsár tenorista. Puccini dallamai az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és az Egyesített kórus kíséretében zengik be a Koronázó teret. A zenei igazgató Drahos Béla.

Zarándoklat és néptáncfesztivál

Az augusztus 20-ai Fehérvári királyok menete egy páratlan történelmi, hagyományőrző felvonulás az egyenként is művészeti alkotásnak számító, tizenhárom darabos Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő kétszáz fiatal néptáncosával és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel. A zarándoklatot ünnepi közgyűlés követi, majd a határon túli táncegyüttesek a Táncra Magyar esten az emberiség legegyetemesebb nyelvén, zenével és tánccal emlékeznek a múltra, s köszöntik a vendégeket. Az ünnepséget este látványos tűzijáték zárja. A jubiláló XX. Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és egy különleges fesztivál ligettel koronázza meg a Székesfehérvári Királyi Napokat augusztus 19. és 23. között.
 
A sajtó képviselői és a gyönyörű Várkert Bazár látogatói a Sub Rosa régizenei együttes zenéjére vonuló óriásbábokkal – Istvánnal, Gizellával, Lászlóval és lányával, Piroskával – kaptak egy kis ízelítőt abból, mivel várjuk majd nyáron a vendégeket.