Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója mesélt az idei fesztivál újdonságairól
és a Koronázási szertartásjáték nagy meglepetéséről.

Mivel várják idén a látogatókat?

Elsősorban azokra az elemekre építünk, amelyeknek tavalyi közönségsikerünket köszönhetjük.
Óriásbáb-gyűjteményünk idén öt új taggal bővül, így tizenegy főre egészül ki a Fehérvári királyok menete. Azt hiszem, ez a felvonulás olyan látványosság, ami nemcsak Székesfehérváron, hanem országos szinten is egyedülálló. A bábukat ismét Somogyi Győző rajzai alapján, Grosschmid Erik bábtervező segítségével készítették el lelkes helyi diákok egy nyári alkotótáborban.
Közönségsikerünk másik eleme a Fény utca volt. Ha valaki augusztus 14-től este kilenc óra és éjfél között végigsétál a Fő utcán, akkor a falakon futó mozgó képregényből megismerheti László király életének legendás epizódjait.
Több szempontból is rendhagyó lesz László koronázási szertartása a Nemzeti Emlékhelyen, a hajdani Nagyboldogasszony-bazilika alapjaira épített óriási szabadtéri színpadon. 

Újdonság lesz a középkori piac.

Szeretnék létrehozni egy élő skanzent, ami nemcsak tárgyi hitelességével mutatja be a környezetet, hanem magát az életet is megpróbálja rekonstruálni. A középkori piacon vásárlástól a szórakozásig, evés-ivástól a céltalan időtöltésig mindenre volt lehetőség, a piac volt a középkor plázája. Szerencsére Fehérváron sokan segítik a munkánkat. Hagyományőrzők és kézművesek, akik kifejezetten ezzel a korral foglalkoznak, valamint a Nagy Judit által vezetett Szabad Színház, akik több évtizedes utcaszínházi tapasztalattal nemcsak a piacot, hanem az ott zajló középkori életet is igyekeznek megeleveníteni.

Ha Szent Lászlóról beszélünk, akkor nem lehet megkerülni Nagyváradot.

Nem is kerültük meg. A nagyváradi Szigligeti Színház és a nagyváradi püspökség hathatós segítségével bizonyos szempontból Nagyvárad is részese lesz a Koronázási Ünnepi Játékoknak. A szertartásjáték gyerekkórusa és tánckara nagyváradi vendégekkel egészül ki. Az utolsó előadást követően óriásbábjaink kamionra szállnak és meg sem állnak a nagyváradi püspöki palota kertjéig, ahol augusztus 23-án részleteket mutatunk be a szertartásjátékból.

Miben lesz más László koronázása?

Míg tavaly elsősorban magára a koronázási szertartásra fókuszáltunk és ilyen értelemben a szertartásjáték volt a főszereplő, idén a szertartásjáték dramaturgiai eszközzé válik. Liturgikus és rituális keretein belül közelebb hozzuk az emberekhez László évszázadokon át megőrzött mítoszát. Az idei szertartásjátékot inkább egy nagy színházi eposz első állomásának nevezném, hiszen ebben az előadásban a tánc, a szöveg és a zene közös nyelvével meséljük majd el László király történetét, melybe beleszövődik István szentté avatása is. Bízom a színház mágikus erejében és abban, hogy sikerül megéreztetni a közönséggel azt a fajta megrendültséget, azt a fajta emelkedettséget, amit 1083-ban érezhettek azok, akik a Nagyboldogasszony-bazilikában részesei lehettek annak a pillanatnak, amikor felnyitották Szent István sírját. Ez az idei szertartásjáték nagy meglepetése és nagy újítása.

Kik lesznek az alkotótársai?

Hűséges típus vagyok. A forgatókönyvírásban, az azt megelőző hatalmas történelmi és irodalmi gyűjtőmunkában ismét Matuz János volt a partnerem. Horváth Károly idén is heroikus munkát végezve saját zeneszerzői fantáziáját ötvözte azokkal a rendkívül gazdag egyházi és népzenei hagyományokkal, amelyek a László-kultuszhoz tartoznak. Az első szertartásjátékot olyan emberekkel hoztam létre, akikkel nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot: Szendrényi Éva látványtervezővel, Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel, Majoros Róbert koreográfussal. Az idei alkotógárda új, különös alakja Horváth Csaba, aki számos jelenet életre keltésében lesz majd alkotótársam.

Lászlóról mindenütt megemlítik óriási termetét, ami kortársai fölé emelte nemcsak szellemi, hanem fizikális értelemben is.

Először centivel a kezemben kerestem a választ a szereposztásra, a magas növésű színészek között keresgéltem. Nem kellett messze mennem. Társulatunk tagja Makranczi Zalán, korosztályának egyik legtehetségesebb, különös fizikai exteriőrrel megáldott képviselője. Nagyon örülök, hogy boldogan elvállalta ezt a szerepet.

A szertartásmester figurája nélkülözhetetlennek bizonyult a szertartásjáték során.

Egyfajta konferansziéként beavatta a nézőket abba, mi is történik, mi az értelme egy-egy akciónak. Úgy gondolom, ezt időről időre meg kell ismételni. Mivel tavaly Mihályi Győző nagyszerűen helyt állt ebben a szerepben, idén is ő lesz a szertartásmester. Kifejezetten örülök, hogy a koronázó érseket Blaskó Péter alakítja, mert az ő személyiségének az ereje olyan súlyt fog kölcsönözni a szövegeknek, amely igazán érzékelteti, milyen komoly tartalmakat közvetített ebben a rituális aktusban a koronázó érsek.

Milyen különleges látványelemeket vonultat fel az előadás?

A szereplők száma már önmagában egy meglehetősen erős látványelem. Idén is több mint kétszázan jelenítik majd meg a szertartást. Valójában a leglátványosabb az ősi bazilika alaprajzát követő, azt kirajzoló óriási színpad. Akik eljönnek, úgy érezhetik, hogy a hajdani Nagyboldogasszony-bazilikában vannak.

Mit jelent Önnek, hogy másodszor is megrendezheti a szertartásjátékot?

Tavaly azt gondoltam, hogy az első az igazán nehéz. Most rájöttem, hogy nem. A második. Kemény feladat az első sikereit megőrizve, tanulságait megszívlelve még nagyobbat dobbantani. Szent László megidézése eleve nagyon magasra teszi a lécet, hiszen egy egészen különleges, karizmatikus személyről van szó. Most azt érzem, a másodikat nehezebb megrendezni.

A tavalyi előadásokra minden jegy elkelt. Idén is hasonló nézettségre számítanak?

A tavalyi érdeklődést figyelembe véve bízom abban, hogy részben a szertartásjáték különlegessége, részben László személyének ereje estéről estére megtölti a 2 500 férőhelyes nézőteret.

 

---

Gyöngyösi Tímea

---

... ... ... ... ... ...

Megjelent a Pesti Műsor augusztusi számában.