A székesfehérvári középkori múltidézés középpontjában a Koronázási Szertartásjáték áll, amelynek idei, immár hetedik „epizódjában” a nézők a Nemzeti Emlékhelyen felépített szabadtéri színpadon IV. Béla életét és uralkodását ismerhetik meg augusztus 17-én, 18-án és 19-én. A látványos előadásban a színészek mellett táncosok, zenészek, valamint 50 határon túlról érkezett diák is közreműködik.

A pénteki sajtópróbán dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében kiemelte: „A nemzet történelmi bölcsője felett állunk, amely igazán hiteles helye a szertartásjátéknak. A Nagyboldogasszony Bazilika többszáz éven keresztül a koronázások helyszíne volt. Érdemes belegondolni, hogy azok a mondatok, amelyek a koronázáshoz kapcsolódnak, 500 éven keresztül ezen a helyen hangzottak el, s adták meg a magyar államiságnak az alapját.” Székesfehérvár polgármestere külön köszöntötte a Belvárosban élőket, akik elfogadták az Önkormányzat meghívását a péntek esti előadásra, valamint a Schwäbisch Gmündből, Székesfehérvár német testvérvárosából érkezett delegációt, akik részt vesznek a város legfontosabb ünnepi rendezvénysorozatán, a Székesfehérvári Királyi Napokon.

Dr. Szikora János rendező az idei Koronázási Szertartásjáték egyik érdekességeként azt emelte ki, hogy az Árpád-ház története IV. Béla korától kezdve igazi családregénnyé alakul át, és mint a fogaskerekek kapaszkodnak egymásba az emberi sorsok. Másik érdekességnek Margit alakját nevezte, aki Szent Erzsébet példáját követve lép, és járja az elhivatottság útját.

A történet az országra pusztulást hozó tatárjárás utáni időkbe kalauzolja majd vissza a nézőket, ahol az országot újjáépítő IV. Béla minden szempontból kiemelkedő élettörténete elevenedik meg, a koronázás rítusába építve. Egy olyan fiú történetét meséli el, akinek szeme láttára gyilkolták meg az anyját, és akinek már nyolcéves korában, még ha csak jelképesen is, de korona került a fejére. Lelkét a nagyravágyás és a bosszú fűti, a trónra mégis csak 29 éves korában ülhetett. Később pedig a pusztító tatárokkal kellett szembenéznie. Mára már tudjuk, hogy IV. Bélának sikerült a lehetetlen, és újjáépítette az országot, amelyre a darab alcíme, Az élet magja is utal. Rámutatva egyrészt a „második honalapító” király tevékenységére, másrészt emléket állítva annak a ténynek is, amelynek nyomán ez a család négy szentet is adott az egyháznak: Szent Margit, Szent Kinga, valamint Boldog Jolán és Boldog Konstancia személyében.

Az augusztus 17-én, szombaton 21 órakor bemutatásra kerülő darab címszerepét, IV. Bélát Lábodi Ádám alakítja, felesége, Laszkarisz Mária szerepében Kubik Anna lép színre, Batu khánt Sághy Tamás, míg a király lányát, Szent Margitot Varga Lili alakítja. A narrátort pedig Mihályi Győző személyesíti meg. A jelmeztervező Kovács Yvette Alida, a díszlettervező Szendrényi Éva, a zeneszerző Szirtes Edina „Mókus”, a koreográfus Horváth Csaba. A darab forgatókönyvíró, rendező dr. Szikora János.

A IV. Béla – Az élet magja című előadást augusztus 17-19. között mindennap 21 órától láthatja a közönség a Nemzeti Emlékhelyen felállított szabadtéri színpadon.