III. Béla kisebbik fia. Atyja után előbb a bátyja négy éves kisfia, III. László váratlan halálát követően 1205-ben szállt rá a trón. Harminc éven át irányította az országot.
Felesége Meráni Gertrúd, akit a pilisi erdőben 1213-ban meggyilkoltak magyar főúri összeesküvők. A fél évezreddel később, a Bánk bánban is feldolgozott eset a maga korában sokkolta egész Európát. Okleveleinek visszatérő fordulata szerint az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség, s ennek megfelelően földeket és hegyeket, egész falvakat adományozott el. Oktalannak tűnő pazarlása mögött azonban egy modern állameszmény kialakításának terve húzódott.
1222-ben kiadta az Aranybullát, amely a belpolitikában olyan modern törvényeket alkotott, amelyeknek fő rendelkezései 1848-ig érvényben maradtak.
Háromszor nősült. Öt gyermeke közül Béla követi majd őt a trónon IV. Béla néven, és lesz a tatárjárás utáni második honalapítónk. Erzsébet nevű leányában az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteljük.

 

II. András és Meráni Gertrúd leánya. Négy éves korában eljegyzik a 11 éves Lajos türingiai gróffal, ezért gazdag hozománnyal német földre küldik, leendő férjéhez, Wartburg várába.
14 éves korában megtörténik az esküvő. A példaértékű házasságból három gyermek születik. Már ekkor feltűnik adományozó kedve, és az elesettek iránti fogékonysága. Férje korai halálát követően férje anyja, Zsófia grófné elkergeti a várból.
Szegénykórházat épít, és egész hátralévő életét a szegények gyámolításának, ápolásának szenteli. 1231. november 16-án hunyt el.
1235. május 27-én Pünkösdkor, mint Szent Ferenc szellemi testvérét, IX. Gergely pápa szentté avatta Peruggiában, ugyanott, ahol hét évvel korábban Assisi Szent Ferenc szentté avatása is megtörtént. Kultuszát 1670-ben vették fel a római naptárba. A feleségek, a fiatal anyák, valamint a szolgáló szeretet védőszentjeként máig népszerű nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.