„Fontos, hogy a díszlet és a jelmez összhangban legyen”

Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel beszélgettünk a Koronázási Szertartásjáték kapcsán a II. Béla korabeli viseletek jellemzőiről és arról, hogy mennyiben befolyásolja, inspirálja a Szendrényi Éva díszlettervezővel való közös munka.

A legelső, 2013-as Koronázási Szertartásjáték óta a jelmezek megalkotója. Miben változnak a viseletek évről évre?

Az első királyaink koronázása idején a divat – a mai „trendekkel” ellentétben − keveset változott. Egy-egy korszak akár több száz éven keresztül is eltarthatott, hiszen sem a technika fejlettsége, sem a környező birodalmakkal való kommunikáció nem volt olyan élénk, hogy a mindennapi szokásokat befolyásolja. Szent István isz. 1000 körüli megkoronázása után mindössze 130 év telik el II. Vak Béla koronázásáig, ami viselettörténeti szempontból elenyésző idő. Amit azonban fontos kiemelni, az a kulturális változás, ami a kereszténység bevezetésével az öltözködésre is jelentős hatást gyakorolt. A honfoglaló magyarok pogány, keleti viseletei nyugat-európai hatásra megváltoztak: a jobbról záródó kaftánok és a csúcsos fövegek divatjába lassan beszivárogtak a középkori Európa szabásvonalai. Megjelentek a szűk nadrágok és a hosszú tunikák. A magyarok hagyománytisztelete okán azonban a két stílus sajátos egyveleget alkotott, mert a viseletek ötvözték a két irányt.

Melyek azok a forrásanyagok, amelyek hiteles segítséget nyújtanak az idei munka során?

Jelmeztervezői szempontból főleg a fennmaradt képi anyagok érdekesek. A Képes Krónika és a Thuróczi-krónika hasznos források, bár mindkettő Vak Béla korához képest pár száz évvel későbbi. Továbbá pénzérmék, kódexek festményei, iniciáléi jelentik a kor „fotódokumentációját.” Szerencsére főleg az uralkodókat és tetteiket jelenítették meg képeken, ezért a Koronázási Szertartásjáték szereplői gyakran fellelhetőek korabeli ábrázolásokon.

Mi jellemzi a II. Béla korabeli emberek öltözetét, viseletét? Milyen anyagokból készülnek a mostani jelmezek?

A kor öltözetei természetes anyagokból készültek: szőttesek, vásznak, bőrök és szőrmék voltak jellemzőek. A ruhákat veretes ötvösmunkák díszítették. A színes öltözködés a gazdagok kiváltsága volt, tekintettel a költséges és komplikált textilmegmunkálásra. Az aranyszállal átszőtt brokátok és szőttesek viseletét szintén a jómódúak engedhették csak meg maguknak.

Mára a technikák jelentősen fejlődtek, számos textilfajta létezik. A kor kézzel készített anyagait megidézzük; a ruhák formavilágát a szabásokban, motívumait pedig a jelmezek díszítéseiben jelenítjük meg.

Jelmeztervezésnél mi az alkotói folyamat „menete”?

Elsőként elolvasom a szinopszist, majd utánanézek az adott kornak és uralkodónak. Ezt követően konzultálok Szikora Jánossal, az előadás rendezőjével, aki felvázolja nekem azt a víziót, amit az előadással kapcsolatban lát maga előtt. Ennek alapján elkészítem a jelmezterveket. A terveken ábrázolt jelmezek anyagait kiválasztom, műhelyrajzait elkészítem, gyártásukat a bemutatóig figyelemmel kísérem.

Milyen a közös munka Szendrényi Éva díszlettervezővel? Miben tudják támogatni, inspirálni egymást?

A jelmeztervező számára fontos kiindulási pont a díszlet. Ez jelenti azt a környezetet, amibe a jelmezeknek bele kell illeszkednie. Ezért mindig kíváncsian várom Éva terveit, mert ez befolyásol például abban, hogy milyen színeket, mintákat vagy díszítő motívumokat részesítsek előnyben. Fontos, hogy a díszlet és a jelmez egymással összhangban legyen.

„Fontos, hogy a díszlet és a jelmez összhangban legyen”

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

Szakmai beszámolók