Telt ház a Pelikán Udvarban,

tömegek az óriásbábok nyomában

A székesfehérvári nyári játékok sorában eddig soha nem látott műfajjal, a zenés árnyszínházzal nyitotta meg a Szabad Színház az első Koronázási Ünnepi Játékokat 2013. augusztus 16-án, majd zárta augusztus 19-én este A liliomos herceg című előadással.
 
Céljuk az volt, hogy a magyar és idegen nyelvű közönség előtt is kevéssé ismert, tragikus sorsú Imre herceg történetét egy ősi, mesés, ám mára reneszánszát élő műfajban, az árnyjátékban mutassák be.

A leginkább szomorújátékként, tragikomédiaként besorolható előadás stílusát tekintve meseszerű, zenés, tánc- és színházi elemekkel tűzdelt fekete-fehér „mímesjáték”. A történet hangvétele legendórikus, humoros, a „tréfa által is szeretni” stílusjellemzőkkel írható le. Szövegei hol költőiek, hol profánnak tetszők. Babits Mihály és Bella István versei mellett jól megfért egy-egy népének, vagy legenda-részlet. Ősi hatáselemekre építő, mégis újszerű szórakoztató program az egész család számára.

A Szabad Színház vezetője Nagy Judit:

„Régóta terveztünk már egy árnyszínházi produkciót, mert úgy gondolom, hogy ez egy olyan műfaj, ami a mai fiatalok előtt is talán megnyithat egy fórumot, vagy egy teret arra, hogy beszéljünk Szent Imréről, vagy akár Szent Istvánról is. Egy olyan műfajt próbáltunk keresni, ami a fiatalok, a gyerekek számára érdekessé teszi azt, hogy elmeséljük ezt a történetet. Ne hagyományos, színházi módon, hanem bábokkal, álcajátékkal, árnyjátékkal.” Az idén 55 éves Szabad Színház olyan, mint egy nagy család. A szakmai tudás mellett a közösség és a szeretet az, ami összetartja. „A szeretve tisztelni, a nevetve szeretni, ez a mi műfajunk. Merjünk kacagni, merjünk nevetni, merjünk vidámak lenni és úgy beszélni egy sokkal előbbi korban élt emberről, akit a katolikusok szentként tisztelnek, hogy az érdekes legyen a kor fiataljai számára. Azt gondolom, hogy ez sikerült.”

Rumi László, az árnyjáték rendezője a történelmi felvonuláson még gólyalábakon kísérte a királyi családot, de estére egy különös és különleges történetet állított színpadra.

De vajon kicsoda a főszereplő, a Székesfehérváron ifjon eltemetett szent? „Annyiféleképpen lehet az ő személyiségét értékelni, ahányan megpróbálják megközelíteni. Az a legnagyobb nehézség talán, hogy a történelmet ki írja, és úgy tűnik, hogy az egyház elég komolyan átalakította ezt a képet. De nem most, hanem annak idején, amikor a cölibátust mindenképpen be akarták vezetni, az 1100-as években. Akkor nagyon szükség volt egy olyan példaképre, akit a papok elé lehet állítani. Imre egy nagyon intelligens, rendkívül szenzibilis és hadvezéri képességekkel megáldott fiatalember volt, és nagyon vallásos érzületű. Tisztaság, becsületesség, intelligencia és szenzibilitás. Tulajdonképpen egy emberi nagyságról van szó.”

​

A nyári kavalkádból a zene sem hiányozhat. Az árnyjátékot és az óriásbábokat is a Zombori Zenekar kísérte.
 
Ízelítő az előadásból:
Az érdeklődés hatalmas volt, hamar megtelt a Pelikán Udvar nézőtere.
 
Augusztus 17-én és 18-án megtelt a belváros is.
 
A Vörösmarty Színház nyári gyermek és ifjúsági alkotótáborában elkészült hat királyi óriásbáb – Géza fejedelem és felesége, Sarolt, Imre herceg és szülei, István, Gizella, valamint Asztrik püspök – az ördöngös széptevők, azaz a Szabad Színház társulatának segedelmével mutatkozott be a korábbi években már megismert „Élőképes krónikához” hasonlóan, a középkori vásárok fars stílusában előadott utcai produkciókban.
 
Nem egyszerű ezeket a bábokat mozgatni, hiszen hatalmasok, négy és fél méter magas mindegyik, ezért olyan helyekre fogjuk tenni, kis terecskékre a belvárosban, ahol köré tud állni a közönség és van egyfajta távolság, amikor a színészek valamiféle diskurzust folytathatnak. Ezt különböző formában fogjuk megtenni minden bábnál, minden kulisszatitkot azért nem árulok el. – mondta Nagy Judit rendező a Sacra Compania és az ördöngös széptevők című izgalmas vásári komédia egyik próbáján.

Nem egyszerű, de nagyszerű.     
 
A két óránként az Országalmához dobokkal kísért óriásbábok és a köré szervezett zenés utcai produkciók célja az volt, hogy az idelátogató vendégek, turisták számára napközben is legyen olyan szórakoztató látványosság, amely miatt érdemes besétálni a megújult Fő utcára. A hat történelmi figurát megjelenítő óriásbáb és a kurta lábú komédiások által előadott jelenetek napközben a „nevetve szeretni” elv alapján szórakoztatták a közönséget.
 
Az ördöngös széptevők toborzója: